Apuka és a fiúgyerek gyakran mihaszna, balfék (a főbalfék mindig az apuka, nála még a kutya (goldi) is okosabb), aki elront, összekoszol dolgokat, ruhát, hogy aztán azokat szuperanyu+szupermosószer megjavítsa, kimossa, egyenesbe tegye, voila, mindenki boldog:D
1. Nem kellene összekeverni a nevelést meg az oktatást.
2. Nem feltétlen van baj a tekintélyelvű, "poroszos" oktatással (mármint sikeresség és normális társadalmi rend, hangulat, működőképesség szempontjából). Az ázsiai országok tekintélyelvű, magolós, szigorú, magas követelményű iskolarendszerrel sikeresek és relatíve boldogok, rendezettek.
3. Szerintem is sok a tananyag. Általános iskolában a biztos alaptudásra kellene hangsúlyt fektetni. Hogy ne legyenek funkcionális, illetve totális analfabéták, az alapműveletek készség szintjén menjenek stb. Amit ma meg akarnak tanítani általánosban, az egy reneszánsz kori tudós ismeretmennyisége kb. Irreális és tényleg felesleges. Aki tovább akar tanulni, az majd ott szedje fel a magasabb szintű, speciális ismereteket (leginkább a felsőoktatásban).
4. Nem volt olyan rossz az a Kádár-kori tananyag, ha az ideológiai részét leszámítjuk. Helyenként szerintem még az is túl sok volt, és ennek ellenére, érdekes módon belefért a napi 5 tanórába. És nem hülyéket képeztek akkor sem, sőt.
5. Én nem gondolom, hogy a magyarországi közállapotok, a magyar emberek alaphangulata, az elégedetlenség, a depresszió, az ellenségeskedés az oktatásnak lenne köszönhető. Ha csak azt nézzük, hogy a mai magyar társadalomban élők hányféle oktatási rendszerben "készültek", hány oktatási reformot éltek meg, és ennek ellenére mennyire hasonlóan szarul érzik magukat többségükben, az máris arra utal, hogy alapvetően máshol lehet a baj.
@Pipas: "Ez nyilván egy olyan gondolkodásmódot eredményez a fiatalok körében, hogy elszakadnak a múlttól. Szerintem ha nem is tudatosan, de érzik vagy hiszik, hogy az ami régen volt már nem ismétlődik meg. A háborük máshogy néznek ki, a diktatúrák máshogyan néznek ki, az élet más, ezért úgy gondolják, hogy Hitler vagy Sztálin nem számít.
Persze számít, de persze nem annyira, mint amennyire régen számított a múlt."
Erre van az a mondás, hogy "Aki nem ismeri a történelmet, arra ítéltetik, hogy újra átélje azt."
Persze olyan is van, hogy "A történelem arra tanít meg bennünket, hogy az emberiség semmit sem tanul a történelemből."
@a nagy hohohorgász:
"ha az emberek odafigyeltek volna általános iskolában a matematikára (+;-;*;/ és százalékszámítás) nem szopták volna be a devizahitelt,"
Ez egy jó nagy csúsztatás (hazugság, áldozathibáztatás stb.), mikor a sok nagyokos azzal jön, hogy a devizahitelesek nem tudtak számolni. Pont azért vették fel a devizahitelt a "zemberek", mert tudtak számolni. Amit nem ismertek, az a (számunkra) frissen megnyílt vadkapitalista gazdasági világ volt. Nem ismerhették a spekulációt, a nemzetközi pénzpiacot, a magyar gazdasági vezetés butaságból, szándékos rosszindulatból vagy önzésből fakadó viselkedését stb. A legegyszerűbb (és pénzügyi "szakembereknek", vezetőknek a legkellemesebb volt akkor, és ma is az) azt mondani, hogy "a zemberek hülyék".
@Világít a torony: "A boomer a baby-boom időszakokban születettekre utal. Abból pedig Mo-n kettő is volt a II-dik vh után. Ám mivel erről a második boomról nem szólnak a hírek, ezért mindenki szinte a "Ratkó korszak"-nál maradt."
A boomer egy angol szó, amerikából származik, a "baby-boomer" korszakban születettek generációját értik alatta. A magyar "ratkó-korszak" vagy "ratkó-gyerekek" kifejezés magyar kifejezés, egy másik országban egy másik időszakban egy másik okból bekövetkezett népességnövekedést jelölnek vele.
Az, hogy valakik úgy gondolják, hogy a "ratkó-korszaknál" a "boomer" menőbb kifejezés egy dolog, de ha ezentúl a ratkó korszakot "boomer"-nek nevezed, akkor érdemes tisztáznod, hogy mit értesz alatta.
Különben az a kép alakul ki az emberekben, hogy nem tudod miket beszélsz. Mondjuk így is... :D
@Pipas: A boomer a baby-boom időszakokban születettekre utal. Abból pedig Mo-n kettő is volt a II-dik vh után. Ám mivel erről a második boomról nem szólnak a hírek, ezért mindenki szinte a "Ratkó korszak"-nál maradt.
@Világít a torony: "Pont a hetvenes évek boomerjai a legbeszáradtabb agyúak, ők tartanák a közép Kádár-kori szinten az oktatást, mert agyatlanul azt gondolják, hogy az még megfelel a 21-dik századi kihívásoknak."
Hát mondjuk nem a hetvenes években születtem, de mindegy. És nem hinném, hogy a hetvenes években születettek agyatlanul azt dongolnák, hogy a kádár kori szintű oktatás az olyan frankó lenne, én pont azt gondolom, hogy akik a kádár kor után születtek, azok azt hiszik, hogy a szocializmus és a baloldaliság olyan frankó dolog.
Akik a hetvenes években születtek, azok tudják milyen volt a kádár kor és milyen volt a kádár kori oktatás. Te nem tudod és azt mondod, hogy most a kádár kori szinten van az oktatás, világos, hogy fogalmad sincs miről beszélsz.
Hogy mást ne mondjak ha a kádár korban egy tanár elkezdett volna azon erőlködni, hogy ő bizony poliktikai meggyőződése miatt nem hajlandó azt az írót tanítani, akit az ország többi iskolájában tanítanak, akkor az iskolából vitte volna el a rendőr.
Ilyen a Greta Thunberg korosztály: nagy pofával nyomni a baromságokat, sértegetni azokat, akik felnevelték. :)
Ez persze csak vicc, nekem eszembe sem jutna olyan, hogy egész korosztályokat, egész generációkat sértegessek. Előítéletes, kirekesztő, szűklátokörű, begyöpsödöt dolog lenne. :D
@Világít a torony: "De nem. A '70-es években volt a következő baby-boom Magyarországon. Így ők nem lehetnek 70 év körüliek, ahogy te írtad. "
Csak azokat nem hívjuk boomer korosztálynak. A boomer korosztály a második világháborút követő baby-boom alatt születetteket jelenti. Persze te használhatod ezt a szót másokra is, bárki bármilyen szót használhat bármire, de ha nem mondod el, hogy te milyen rendhagyó értelemben használod a szót, akkor az emberek nem fogják érteni miket beszélsz.
És akkor meg én mondhatom az akármelyik korosztályra, hogy "náci korosztály", mondjuk a te korosztályodra. Ja, hogy te mondjuk ötven évvel az után születtél, hogy a nácik népszerűek voltak és ráadásul egy másik országban. Nagy ügy, nácik mindig voltak, én ilyen értelemben használom a szót.
Vagy mondjuk Greta Thunberg korosztály? Vagy mondjuk cigánygyilkosságok korosztály? :D Vagy mondjuk kommunista korosztály, mert éppen a szocialisták voltak hatalmon?
Persze. Ezzel az erővel azt is írhattad volna, hogy a boomerek Kossuth Lajos és Orbán Viktor közötti időszakban születtek. Az közelebb áll a tényekhez. A hallomásokból tájékozódók mint pl. te, meg vannak győződve róla, hogy csupán Rákosi gyilkos regnálása alatt volt baby-boom Magyarországon. De nem. A '70-es években volt a következő baby-boom Magyarországon. Így ők nem lehetnek 70 év körüliek, ahogy te írtad.
Pont a hetvenes évek boomerjai a legbeszáradtabb agyúak, ők tartanák a közép Kádár-kori szinten az oktatást, mert agyatlanul azt gondolják, hogy az még megfelel a 21-dik századi kihívásoknak.
@Urban Gorilla: "Most megyünk át egy kicsit más témába, de az egész kommunikációs szakma jelenlegi katasztrófáját az okozza, hogy az internetes mérések lehetősége miatt kezdenek számokra alapozni, és a számokból kiindulni. Ez egy borzasztó irány, mert a hatékonyság drámaian csökken."
Abszurd. Azt mondod, hogy mérésekre és számokra nem szabad figyelni, mert a hatékonyság drámaian csökken. A hatékonyság azonban "számokból indul ki" és "mérésekre alapoz". Abban a pillanatban, hogy a hatékonyságot emlegetet matematikai, méréseken alapuló érvet használsz.
Azt mondod, hogy a matematikát nem szabad használni és erre matematikai érvet használsz? Ez így nagyon nem korrekt.
@Urban Gorilla: "Nem tudom, ki mit ért kommunikáció alatt. Én marketingkommunikációval, (reklámmal), de ennek több szintjével, hosszútávú stratégiáival, kríziskommunikációval, ezeknek rendszereivel foglalkozom"
A kommunikáció információátvitelt jelent, Az, hogy "mit mondjon a marketinges?" az nem kommunikáció, az marketing.
Persze, értem én, hogy ez a vélemény elég furcsa, szokatlan és még bosszantó is lehet, megkérdőjelezni egy művészeti ágat, de nem véletlen teszem.
Merthogy például mondhatnánk (reductio ad absurdum), hogy az egész matematika a matematikakommunikáció része. Merthogy a matematikus azzal foglalkozik egész életében, hogy pontosan mit is írjon a cikkében, hogy a többi matematikus lelkében az az érzés alakuljon ki, hogy "hmmmm... ez igaz" és ne az, hogy "neeee, ez hülyeség".
Azt is mondhatnánk, hogy a hidépítő mérnök kommunikációval foglalkozik, azzal, hogy milyen tervrajzot kommunikáljon az építőbrigádnak, hogy a vonaton utazókban ne alakuljon ki az a lélektani állapot, hogy "jajj, istenem, mind meghalunk".
Abszurd, ugye? A matematikai állítások kialakítása, a híd tervének kialakítás nem a kommunikáció része, akkor az, hogy a reklámot vagy marketinganyagot milyenre alakítjuk miért lenne a kommunikáció része?
@Urban Gorilla: "Én is nevethetnék meg lehetnék gúnyos, de nem leszek. Azért mondod ezt, mert a valóságban fogalmad nincs arról, mi az, hogy kommunikációs rendszer."
Ó, lehet, hogy van némi fogalmam azért.
"Kicsit olyan, mintha azt mondanád, hogy egy ember lelkét matekkal kell elemezni."
A "lélek" nem létezik. Az embernek agya van, azt meg matekkal kell elemezni.
"Ugyanígy a kommunikációs rendszereknek, de úgy általában a kommunikációnak sincs sok köze a matekhoz."
A kommunikációt Claude Shannon 1948 környékén kezdte el matematikai eszközökkel elemezni, bevezette az entrópia fogalmát. Azóta kiderült, hogy az információ ugyanúgy alapvető fizikai objektum mint a tömeg vagy az energia. Sőt, az információ az energia és a tömeg közti összefüggések megkerülhetetlenek. Az információ része a fizikai valóságnak nem képzeletbeli dolog mint a "lélek" és így matematikai eszközökkel elemezhető.
"Nem numerikus bázisú az, hogy a társadalom egyik vagy másik csoportja mire, hogyan fog reagálni,"
A kommunikációnak nem része az, hogy "mire hogyan fog reagálni. A kommunikáció információátvitelt jelent, nem azt, hogy mennyire leszel mérges vagy szomorú. :D
"milyen gondolati, lélektani folyamatokat indít el benne, mi lesz neki szimpatikus, vagy mi lesz ellenszenves, mi motiválja, mi taszítja, mitől szorong, és ezeket a társadalom legkülönbözőbb csoportjainál, a legkülönbözőbb kommunikációs formákban összehangoltan, hogyan lehet befolyásolni, hatásokat elérni."
Nem része a kommunikációnak.
"Ennek nincs matematikai bázisa, ilyen rendszerekhez pont nem matematikai képesség kell, "
A valóságnak nagyon úgy tűnik, hogy csak matematikai tulajdonságai vannak. Ha valaminek "nincs matematikai bázisa" arról ésszerű dolog feltételezni, hogy a valóságban nem létezik.
Amiket emlegetsz azoknak persze van "matematikai bázisa".
"mert nem racionálisak a határok és a hatások."
Attól, hogy valamit nem tudunk kiszámítani még nem lesz irracionális. Maximum nem tudjuk racionális eszközökkel kezelni.
"Abban sincs semmi matematika, hogy te miért érzed úgy, hogy neked itt blogokat kell olvasni, és már kora reggel reagálni. Vagy ennek mi az algoritmusa?"
A "van algoritmusa" és a "nincs semmi matematika" nem ekvivalens kijelentések. Egy csomó dolog van aminek nincs algoritmusa (vagy nem tudjuk, hogy van -e), de tisztán matematika. A tételbizonyítás például tisztán matematika, nincs ismert algoritmusa, valószínűleg ténylegesen nincs ilyen algoritmus.
@midnight coder: Nem tudom, ki mit ért kommunikáció alatt. Én marketingkommunikációval, (reklámmal), de ennek több szintjével, hosszútávú stratégiáival, kríziskommunikációval, ezeknek rendszereivel foglalkozom minden területen, amit ilyen érint. Ezeknek a folyamatoknak pont az a halála, mikor racionálisan, számosítva próbálják megérteni. Most megyünk át egy kicsit más témába, de az egész kommunikációs szakma jelenlegi katasztrófáját az okozza, hogy az internetes mérések lehetősége miatt kezdenek számokra alapozni, és a számokból kiindulni. Ez egy borzasztó irány, mert a hatékonyság drámaian csökken. Arra az egyre "jó", hogy olyanok is beleavatkozzanak, akiknek semmi társadalompedagógia, lélektani érzékük nincs. A társadalmi kommunikáció az nem analízis alapú, hanem szintézis alapú, még akkor is, ha bizonyos dolgokat analizálni kell.
@Pipas: Én is nevethetnék meg lehetnék gúnyos, de nem leszek. Azért mondod ezt, mert a valóságban fogalmad nincs arról, mi az, hogy kommunikációs rendszer. Kicsit olyan, mintha azt mondanád, hogy egy ember lelkét matekkal kell elemezni. Ugyanígy a kommunikációs rendszereknek, de úgy általában a kommunikációnak sincs sok köze a matekhoz. Nem numerikus bázisú az, hogy a társadalom egyik vagy másik csoportja mire, hogyan fog reagálni, milyen gondolati, lélektani folyamatokat indít el benne, mi lesz neki szimpatikus, vagy mi lesz ellenszenves, mi motiválja, mi taszítja, mitől szorong, és ezeket a társadalom legkülönbözőbb csoportjainál, a legkülönbözőbb kommunikációs formákban összehangoltan, hogyan lehet befolyásolni, hatásokat elérni. Ennek nincs matematikai bázisa, ilyen rendszerekhez pont nem matematikai képesség kell, mert nem racionálisak a határok és a hatások. Abban sincs semmi matematika, hogy te miért érzed úgy, hogy neked itt blogokat kell olvasni, és már kora reggel reagálni. Vagy ennek mi az algoritmusa?
@Pipas: "merthogy a boomer korosztály az pont Horthy és a Kádári rendszer között született."
Nem, ostoba buta jószág, nem! A magyar boomereknek semmi közük nem volt Horthy korához a ma is élő érthetetlen nosztalgián kívül.
" Vicces, amikor egy félművelt ember leszólja a többieket a butaságuk miatt. ;)"
Csacska jószág! Nem érzed a saját, nehezen össze fércelt mondatodban rejtőző ellentmondást? Biztos nem. Próbáltál szavakat összedobálni, hátha össze áll egy valamennyire értelmes mondat.
Nem sikerült....
Egy városi gorilla elgondolkodik és le is írja.
Urbán Gorilla
Utolsó kommentek:
lógás Hugó 2023.01.23. 16:56:59
Bejegyzés: A “virtuális társadalom”
AgentO 2023.01.23. 16:03:44
Bejegyzés: A “virtuális társadalom”
bré king 2023.01.23. 15:37:02
Bejegyzés: A “virtuális társadalom”
Cpt. Flint 2021.02.04. 10:24:02
2. Nem feltétlen van baj a tekintélyelvű, "poroszos" oktatással (mármint sikeresség és normális társadalmi rend, hangulat, működőképesség szempontjából). Az ázsiai országok tekintélyelvű, magolós, szigorú, magas követelményű iskolarendszerrel sikeresek és relatíve boldogok, rendezettek.
3. Szerintem is sok a tananyag. Általános iskolában a biztos alaptudásra kellene hangsúlyt fektetni. Hogy ne legyenek funkcionális, illetve totális analfabéták, az alapműveletek készség szintjén menjenek stb. Amit ma meg akarnak tanítani általánosban, az egy reneszánsz kori tudós ismeretmennyisége kb. Irreális és tényleg felesleges. Aki tovább akar tanulni, az majd ott szedje fel a magasabb szintű, speciális ismereteket (leginkább a felsőoktatásban).
4. Nem volt olyan rossz az a Kádár-kori tananyag, ha az ideológiai részét leszámítjuk. Helyenként szerintem még az is túl sok volt, és ennek ellenére, érdekes módon belefért a napi 5 tanórába. És nem hülyéket képeztek akkor sem, sőt.
5. Én nem gondolom, hogy a magyarországi közállapotok, a magyar emberek alaphangulata, az elégedetlenség, a depresszió, az ellenségeskedés az oktatásnak lenne köszönhető. Ha csak azt nézzük, hogy a mai magyar társadalomban élők hányféle oktatási rendszerben "készültek", hány oktatási reformot éltek meg, és ennek ellenére mennyire hasonlóan szarul érzik magukat többségükben, az máris arra utal, hogy alapvetően máshol lehet a baj.
@Pipas: "Ez nyilván egy olyan gondolkodásmódot eredményez a fiatalok körében, hogy elszakadnak a múlttól. Szerintem ha nem is tudatosan, de érzik vagy hiszik, hogy az ami régen volt már nem ismétlődik meg. A háborük máshogy néznek ki, a diktatúrák máshogyan néznek ki, az élet más, ezért úgy gondolják, hogy Hitler vagy Sztálin nem számít.
Persze számít, de persze nem annyira, mint amennyire régen számított a múlt."
Erre van az a mondás, hogy "Aki nem ismeri a történelmet, arra ítéltetik, hogy újra átélje azt."
Persze olyan is van, hogy "A történelem arra tanít meg bennünket, hogy az emberiség semmit sem tanul a történelemből."
@a nagy hohohorgász:
"ha az emberek odafigyeltek volna általános iskolában a matematikára (+;-;*;/ és százalékszámítás) nem szopták volna be a devizahitelt,"
Ez egy jó nagy csúsztatás (hazugság, áldozathibáztatás stb.), mikor a sok nagyokos azzal jön, hogy a devizahitelesek nem tudtak számolni. Pont azért vették fel a devizahitelt a "zemberek", mert tudtak számolni. Amit nem ismertek, az a (számunkra) frissen megnyílt vadkapitalista gazdasági világ volt. Nem ismerhették a spekulációt, a nemzetközi pénzpiacot, a magyar gazdasági vezetés butaságból, szándékos rosszindulatból vagy önzésből fakadó viselkedését stb. A legegyszerűbb (és pénzügyi "szakembereknek", vezetőknek a legkellemesebb volt akkor, és ma is az) azt mondani, hogy "a zemberek hülyék".
Bejegyzés: Igen? Akkor mire való?
dzsessz.szesz.zen 2021.02.03. 14:48:39
Bejegyzés: Igen? Akkor mire való?
Világít a torony 2020.03.06. 21:24:57
Bejegyzés: Igen? Akkor mire való?
Pipas 2020.03.06. 16:15:59
A boomer egy angol szó, amerikából származik, a "baby-boomer" korszakban születettek generációját értik alatta. A magyar "ratkó-korszak" vagy "ratkó-gyerekek" kifejezés magyar kifejezés, egy másik országban egy másik időszakban egy másik okból bekövetkezett népességnövekedést jelölnek vele.
Az, hogy valakik úgy gondolják, hogy a "ratkó-korszaknál" a "boomer" menőbb kifejezés egy dolog, de ha ezentúl a ratkó korszakot "boomer"-nek nevezed, akkor érdemes tisztáznod, hogy mit értesz alatta.
Különben az a kép alakul ki az emberekben, hogy nem tudod miket beszélsz. Mondjuk így is... :D
Bejegyzés: Igen? Akkor mire való?
Világít a torony 2020.03.06. 15:48:41
Bejegyzés: Igen? Akkor mire való?
Pipas 2020.03.06. 12:41:01
Hát mondjuk nem a hetvenes években születtem, de mindegy. És nem hinném, hogy a hetvenes években születettek agyatlanul azt dongolnák, hogy a kádár kori szintű oktatás az olyan frankó lenne, én pont azt gondolom, hogy akik a kádár kor után születtek, azok azt hiszik, hogy a szocializmus és a baloldaliság olyan frankó dolog.
Akik a hetvenes években születtek, azok tudják milyen volt a kádár kor és milyen volt a kádár kori oktatás. Te nem tudod és azt mondod, hogy most a kádár kori szinten van az oktatás, világos, hogy fogalmad sincs miről beszélsz.
Hogy mást ne mondjak ha a kádár korban egy tanár elkezdett volna azon erőlködni, hogy ő bizony poliktikai meggyőződése miatt nem hajlandó azt az írót tanítani, akit az ország többi iskolájában tanítanak, akkor az iskolából vitte volna el a rendőr.
Ilyen a Greta Thunberg korosztály: nagy pofával nyomni a baromságokat, sértegetni azokat, akik felnevelték. :)
Ez persze csak vicc, nekem eszembe sem jutna olyan, hogy egész korosztályokat, egész generációkat sértegessek. Előítéletes, kirekesztő, szűklátokörű, begyöpsödöt dolog lenne. :D
Bejegyzés: Igen? Akkor mire való?
Pipas 2020.03.06. 12:32:57
Csak azokat nem hívjuk boomer korosztálynak. A boomer korosztály a második világháborút követő baby-boom alatt születetteket jelenti. Persze te használhatod ezt a szót másokra is, bárki bármilyen szót használhat bármire, de ha nem mondod el, hogy te milyen rendhagyó értelemben használod a szót, akkor az emberek nem fogják érteni miket beszélsz.
És akkor meg én mondhatom az akármelyik korosztályra, hogy "náci korosztály", mondjuk a te korosztályodra. Ja, hogy te mondjuk ötven évvel az után születtél, hogy a nácik népszerűek voltak és ráadásul egy másik országban. Nagy ügy, nácik mindig voltak, én ilyen értelemben használom a szót.
Vagy mondjuk Greta Thunberg korosztály? Vagy mondjuk cigánygyilkosságok korosztály? :D Vagy mondjuk kommunista korosztály, mert éppen a szocialisták voltak hatalmon?
Bejegyzés: Igen? Akkor mire való?
Világít a torony 2020.03.06. 12:09:16
Pont a hetvenes évek boomerjai a legbeszáradtabb agyúak, ők tartanák a közép Kádár-kori szinten az oktatást, mert agyatlanul azt gondolják, hogy az még megfelel a 21-dik századi kihívásoknak.
Bejegyzés: Igen? Akkor mire való?
Pipas 2020.03.06. 09:55:40
Abszurd. Azt mondod, hogy mérésekre és számokra nem szabad figyelni, mert a hatékonyság drámaian csökken. A hatékonyság azonban "számokból indul ki" és "mérésekre alapoz". Abban a pillanatban, hogy a hatékonyságot emlegetet matematikai, méréseken alapuló érvet használsz.
Azt mondod, hogy a matematikát nem szabad használni és erre matematikai érvet használsz? Ez így nagyon nem korrekt.
Bejegyzés: Igen? Akkor mire való?
Pipas 2020.03.06. 09:51:27
A kommunikáció információátvitelt jelent, Az, hogy "mit mondjon a marketinges?" az nem kommunikáció, az marketing.
Persze, értem én, hogy ez a vélemény elég furcsa, szokatlan és még bosszantó is lehet, megkérdőjelezni egy művészeti ágat, de nem véletlen teszem.
Merthogy például mondhatnánk (reductio ad absurdum), hogy az egész matematika a matematikakommunikáció része. Merthogy a matematikus azzal foglalkozik egész életében, hogy pontosan mit is írjon a cikkében, hogy a többi matematikus lelkében az az érzés alakuljon ki, hogy "hmmmm... ez igaz" és ne az, hogy "neeee, ez hülyeség".
Azt is mondhatnánk, hogy a hidépítő mérnök kommunikációval foglalkozik, azzal, hogy milyen tervrajzot kommunikáljon az építőbrigádnak, hogy a vonaton utazókban ne alakuljon ki az a lélektani állapot, hogy "jajj, istenem, mind meghalunk".
Abszurd, ugye? A matematikai állítások kialakítása, a híd tervének kialakítás nem a kommunikáció része, akkor az, hogy a reklámot vagy marketinganyagot milyenre alakítjuk miért lenne a kommunikáció része?
Bejegyzés: Igen? Akkor mire való?
Pipas 2020.03.06. 09:40:49
Ó, lehet, hogy van némi fogalmam azért.
"Kicsit olyan, mintha azt mondanád, hogy egy ember lelkét matekkal kell elemezni."
A "lélek" nem létezik. Az embernek agya van, azt meg matekkal kell elemezni.
"Ugyanígy a kommunikációs rendszereknek, de úgy általában a kommunikációnak sincs sok köze a matekhoz."
A kommunikációt Claude Shannon 1948 környékén kezdte el matematikai eszközökkel elemezni, bevezette az entrópia fogalmát. Azóta kiderült, hogy az információ ugyanúgy alapvető fizikai objektum mint a tömeg vagy az energia. Sőt, az információ az energia és a tömeg közti összefüggések megkerülhetetlenek. Az információ része a fizikai valóságnak nem képzeletbeli dolog mint a "lélek" és így matematikai eszközökkel elemezhető.
"Nem numerikus bázisú az, hogy a társadalom egyik vagy másik csoportja mire, hogyan fog reagálni,"
A kommunikációnak nem része az, hogy "mire hogyan fog reagálni. A kommunikáció információátvitelt jelent, nem azt, hogy mennyire leszel mérges vagy szomorú. :D
"milyen gondolati, lélektani folyamatokat indít el benne, mi lesz neki szimpatikus, vagy mi lesz ellenszenves, mi motiválja, mi taszítja, mitől szorong, és ezeket a társadalom legkülönbözőbb csoportjainál, a legkülönbözőbb kommunikációs formákban összehangoltan, hogyan lehet befolyásolni, hatásokat elérni."
Nem része a kommunikációnak.
"Ennek nincs matematikai bázisa, ilyen rendszerekhez pont nem matematikai képesség kell, "
A valóságnak nagyon úgy tűnik, hogy csak matematikai tulajdonságai vannak. Ha valaminek "nincs matematikai bázisa" arról ésszerű dolog feltételezni, hogy a valóságban nem létezik.
Amiket emlegetsz azoknak persze van "matematikai bázisa".
"mert nem racionálisak a határok és a hatások."
Attól, hogy valamit nem tudunk kiszámítani még nem lesz irracionális. Maximum nem tudjuk racionális eszközökkel kezelni.
"Abban sincs semmi matematika, hogy te miért érzed úgy, hogy neked itt blogokat kell olvasni, és már kora reggel reagálni. Vagy ennek mi az algoritmusa?"
A "van algoritmusa" és a "nincs semmi matematika" nem ekvivalens kijelentések. Egy csomó dolog van aminek nincs algoritmusa (vagy nem tudjuk, hogy van -e), de tisztán matematika. A tételbizonyítás például tisztán matematika, nincs ismert algoritmusa, valószínűleg ténylegesen nincs ilyen algoritmus.
Bejegyzés: Igen? Akkor mire való?
Urban Gorilla · http://urbangorilla.blog.hu/ 2020.03.06. 09:25:49
Bejegyzés: Igen? Akkor mire való?
midnight coder 2020.03.06. 08:41:21
Bejegyzés: Igen? Akkor mire való?
Urban Gorilla · http://urbangorilla.blog.hu/ 2020.03.06. 08:23:16
Bejegyzés: Igen? Akkor mire való?
Pipas 2020.03.06. 07:09:35
Sikerült ugyanazt leírnod, amit én is állítottam. Gratulálok hozzá.
Bejegyzés: Igen? Akkor mire való?
Pipas 2020.03.06. 07:08:19
Matek nélkül?! Ha-ha, helyesen így hangzik a mondat: "én kommunikációs rendszerekről hiszem, hogy átlátom őket". :D
Bejegyzés: Igen? Akkor mire való?
Világít a torony 2020.03.06. 00:29:47
Nem, ostoba buta jószág, nem! A magyar boomereknek semmi közük nem volt Horthy korához a ma is élő érthetetlen nosztalgián kívül.
" Vicces, amikor egy félművelt ember leszólja a többieket a butaságuk miatt. ;)"
Csacska jószág! Nem érzed a saját, nehezen össze fércelt mondatodban rejtőző ellentmondást? Biztos nem. Próbáltál szavakat összedobálni, hátha össze áll egy valamennyire értelmes mondat.
Nem sikerült....
Bejegyzés: Igen? Akkor mire való?