Egy városi gorilla elgondolkodik és le is írja.

Urbán Gorilla

Gondolatok a jobb agyféltekés rajzolásról

2014. augusztus 29. - Urban Gorilla

Kb egy évvel ezelőtt viccből beírtam a Facebookra, hogy "Nem tud valaki bal agyféltekés Excel tanfolyamot?", amin jól elszórakoztam magamban. Később aztán elkezdett motoszkálni bennem egy gondolott, miszerint ennek a fele sem tréfa... Ezt fejteném most ki néhány bekezdésben.

Megmondom őszintén, egy ideje nagyon foglalkoztat a jobb agyféltekés rajzolás, rajztanfolyamok kérdése. Sokáig nem értettem az egészet, nem voltam képes megérteni, mi történik, hogyan képesek ilyen csodálatos fejlődést elérni mindössze pár óra "agyformálás" és látásmód átgyúrás után.

785_10152414548910437_1524890069_n.jpg

Gyermekrajz. Hát nem csodálatos fejlődés 4 nap alatt? Valóban elképesztő.

Hogy ezt magyarázni tudjuk, idéznem kell egy jobb agyféltekés rajztanfolyamokat hirdető weboldalról:

Az agyféltekék működése

A bal agyféltekénk verbális és racionális sorozatokban gondolkodik, gondolatainkat számokra, szavakra, betűkre redukálja. A jobb agyféltekénk ezzel szemben nonverbális, ösztönös, mintákban, vagy képekben,„egészekben” gondolkodik,nem érti a lerövidítést, a számokat, szavakat, betűket sem.

A rajzoláshoz a közhiedelemmel ellentétben nincs szükség kézügyességre. Ha írni tudsz,rajzolni is tudsz. Bármennyire is furcsán hangzik, a rajzolni tudás titka a látásmódban rejlik.

A rajztanulás kulcsa, hogy olyan körülményeket kel teremteni,melyek hatására létrejön az információfeldolgozás egy másféle módja,melynek segítségével helyesen láthatunk, azaz a jobb agyféltekénket munkára bírjuk.

Ahhoz,hogy ez megtörténjen fontos, hogy olyan feladattal lássuk el az agyunkat, melynél a verbális,elemző bal agyfélteke háttérbe szorul. A tanfolyam alatt elsajátítható technikák segítségével megtanulható,hogyan hozzuk előtérbe a jobb, kreatív agyféltekénk működését.

Hát igen, gyakorlatilag ez a lényege. Kiemeltem a kulcsgondolatokat vastag betűvel. Úgy is megfogalmazzák egyes szakemberek, hogy a bal agyfélteke a fínom elemzés, a logika, az analízis, míg a jobb agyfélteke a totális élmény, a totális átélés, az egység látása, a szintézis. Döbbenetes dolog, hogy az embernek ennyire elkülönülnek az agyféltekéi, és a bal agyféltekét elnyomva, a jobb agyféltekét előre helyezve egy egészen más embert ismerhetünk meg, egészen más, új képességekkel és kifejezőerővel, ami növeli az önbizalmát, ráébred, hogy nagyon is jól tud valamit, amiről egész életében azt gondolta, hogy nem tudja. Egyszerű pedagógia és pszichológia, az alkotói folyamat ismerete, irányítása kell hozzá, és megtörténik a csoda. Valóban, és minden irónia nélkül mondom, hogy csoda! Az óvodás szinten rajzoló tinket és felnőtteket nem szabad megbélyegezni, hogy "fakezű", "nincs kézügyessége", mert mindőssze 4 nap kell, szeretet, szakértelem és a rajztanuló agyának ismerete, a csodálatos, és életreszóló végeredményhez. A legnagyobb csoda az, hogy ez a képesség ott van az emberben, és szaktudással, módszertani eszközökkel életre lehet hívni. Ha az ember befizet a tanfolyamra, életre is hívják, mert életre lehet hívni! 

Egy dolog azonban nem hagy nyugondi ezzel a támával kapcsolatban: Miért gondolják azt a legtöbben, miért fogalmaznak a sorok között úgy az ezzel foglalkozó írások, hogy az emberi lét "gyári beállítása" a bal agyfélteke? A csodálatos, és eddig ismeretlen, alvó zsenialitás előcsalogatása miért az elsődlegesen bal agyféltekével működők kiváltsága és sajátos előjoga? 

A kérdés az, hogy mi történik azokkal, akikben a default beállítás a jobb agyfélteke, és az a természetes világlátás, szemlélet.

Megmondom: Megbuktatják őket matekból, fizikából, kémiából, nem tanulhatnak tovább, és egy életre megbélyegzik őket a "buta gyerek" márkajelzéssel.

Bármennyire is furcsán hangzik, a rajzolni tudás titka a látásmódban rejlik.

A többismeretlenes egyenletek megoldása nem?

A rajztanulás kulcsa, hogy olyan körülményeket kel teremteni, melyek hatására létrejön az információfeldolgozás egy másféle módja, melynek segítségével helyesen láthatunk.

A matektanulás kulcsa vajon nem ez? 

Dehogynem. Viszont a pedagógusok egy jelentős része, aki büszkén tűzi ki az osztály falára a jó matekos diák jobb agyféltekés rajzát, magasról és a felismerhetetlenségig tesz arra a lehetőségre, hogy mellétűzhetné a kimagasló rajzos bal agyféltekés halmazelméleti megoldását is...  Mert hát egyszerűbb leírni őket, perifériára, skatulyába tenni, éveken át degradálni, mintsem "olyan körülményeket teremteni, melynek hatására..." Látásmód és szemlélet-megváltoztatás? Ugggyan már. Buta, lusta és kész, nem gyakorol, a matekot gyakorolni kell, a gyereknek lassú a felfogása, nem viszi semmire... Pedig csak 4 nap kellene hozzá, és talán más lehet az eredmény.

Több, mint 30 év nem volt elég nekem, hogy ezt a világlátási típusok körül kialakult oktatási diszkriminációt képes legyek megérteni. Hogy lehet az egyik oldalon büszkén álmélkodni a csodán, a másik oldalon pedig lehetőséget sem adni? Az átlagosan, vagy azalatt rajzoló gyereket jobb agyféltekés rajztanfolyamra viszik a szép rajzolás érdekében, mert arra van szüksége, nem pedig képzőművész tanárhoz, aki a jobb agyféltekés gyerekekre specializálódott. Ellenben az alkotó vagy előadóművészetekben jó, de matekból gyenge gyereket matektanárral korrepetáltatják, ami annyit ér, mint halottnak a csók, hiszen nem érti a gyerek agyát, nem képes a szemléletváltozást előidézni, ami eredményre vezethet. (Logikius ez?)

Sohasem felejtem el egy élményemet, ami a hetvenes/nyolcvanas évek fordulóján történt, kisiskolás koromban:

Korán kiderült, hogy az iskolatársaimhoz képest kimagasló rajzképességgel rendelkeztem, de valamiért a matematika nem ment. Egyszerűen nem tudtam értelmezni úgy, ahogy kellett volna, nem voltam képes részleteiben látni, és tanulmányaim során sokat kűzdöttem vele.

Egyszer matematika órán kihívtak felelni, hogy oldjak meg egy példát, de nem tudtam. Hozzákezdtem, de elakadtam, nem értettem, helyreküldtek, kaptam egy egyest, hiszen nem oldottam meg. Kihívtak egy nagyon jótanuló lányt, aki közismerten jó matekos volt, hogy oldja meg, megoldotta, kapott egy ötöst.

Kicsit később jött a rajzóra, ahol almát kellett rajzolni, amit mi hoztunk be és tettük ki a padra magunk elé. Én rövid idő alatt létrehoztam egy almát, ami messze meghaladta mindenki más almáját az osztályban, és kaptam rá egy ötöst. A jó matekos lány olyan almát volt képes rajzolni, mint én két éves koromban, és kapott rá ...  egy négyest.

Én szégyenkezve mentem haza, ő nem. 

Költőileg kérdezem a tapasztalt pedagógusokat, hogy miért van ez így? Lehetséges, hogy azért, mert nem mernek alulértékelni olyan teljesítményt, ami nem számosítható? És lehetséges, hogy ez azért van, mert a tanár is bal agyféltekés? Még a rajztanár is bal agyféltekés? Vagy mert az iskolai rajztanulmányok sajátos kiváltsága, hogy akkor is létre lehet hozni produktumot, ha az minősíthetetlen, (hiszen a totális antitálentum is képes telefirkálni a lapot, ami értelemszerűen nem lehet egyes, hiszen ott van a rajz) ellentétben a reál tárgyakkal, ahol értetlenség esetén kénytelen a gyerek üres lapot beadni, esetleg pár számmal az első sorban? És létezik ezekből kiindulva, hogy a magyar oktatási rendszer bal agyféltekés, és csak az olyan diákokat értékeli, azoknak ad komolyabb esélyt az életre, egzisztenciára, akik olyanok mint "ő"?

És létezik, hogy egy matematikai egyenlet megoldását komolyabb agyi és logikai teljesítménynek tartják, mint a kisgyermekkorban rajzolt, jól felismerhető portrét, ahol arányok, viszonyok, geometriai struktúrák, árnyalatok, vonalvastagságok, milliói állnak össze egybefüggő, egymásból következő, páratlan logikai és halmazrendszerekké? Létezik, hogy nem jut eszébe senkinek, hogy a jobb agyféltekés rajzoktatáshoz hasonló szemléletváltási módszerekkel jó reál teljesítményt hozzanak elő olyan diákokból, akiknek alap agyműködési orientációja születésüktől fogva, önhibájukon kívül a jobb agyfélteke?

Létezik. 

Csak a bal agyféltekések rendelkeznek azzal a szerencsés kiváltsággal, hogy egyes silánynak látszó, vagy valóban silány képességeiket, mint művészi érzék hiánya, az agyféltekére kenhetik. A jobb agyféltekés gyerekektől semmilyen mentséget nem fogad el a társadalom vagy a környezet, sőt megkövetelik, hogy a másik agyféltekéjét önerőből, szakszerű segítség nélkül indítsa be, hozza fel a bal agyféltekések szintjére, és ezt a sikertelen élet, és a "társadalom buta és haszontalan tagja" életérzés fenyegetettségével próbálják kizsarolni. Persze ez nem fog sikerülni, a gyerek önpusztító lesz, feladja - érthető módon - és talán soha nem fog kijönni ebből.  

Néhány nap és enyhe továbbképzés helyett, vagy pár szakember bevonása helyett marad az "Aki tudja ötös, aki nem tudja egyes". Elhiszem, hogy sokkal egyszerűbb.

Ha megtanulsz másképp látni, másképp gondolkodni, és kihasználni mindkét agyféltekédet, sokkal sikeresebb leszel a mindennapi problémák kezelésében is, legyen az szakmai,vagy személyes jellegű.

A legtöbb ember arról számol be, hogy a tanfolyam óta az életük gazdagabb lett,mert megtanultak jobban és többet látni a világból…

Hát igen... Persze a jobb agyféltekés rajzos ritkán lesz Munkácsi díjas, mint ahogy egy bal agyféltekés matekos sem lenne gyakran akadémikus, de talán megérne egy kísérletet vállvonogatás és tantervre hivatkozás helyett.

Több van egy gyerek agyában.

303514_10152414633160437_1339092404_n.jpg

 

A bejegyzés trackback címe:

https://urbangorilla.blog.hu/api/trackback/id/tr696647809

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

vilagpolgar 2014.08.29. 19:35:50

Tökéletesen értem a problémádat. Az oktatási rendszer valóban "bal agyféltekés" a te szavaiddal. A helyzet az, hogy az élet is bal agyféltekés. Azzal, hogy a bal agyféltekés gyerekek megtanulnak szebben rajzolni, jól szórakoznak. De semmi több. Ha viszont egy rajzolós gyerek nem foglalkozik a matekkal, elvágja magát az értelmes szakmák jó részétől. És ez a két dolog baromira nem azonos értékű. Ezért törekszik arra az oktatás, hogy minél több embert próbáljon a reál tárgyak felé hajtani. Lehet hogy nem hatékony, (sőt biztos, főleg a magyar rendszer) de az irány csak ez lehet.

Urban Gorilla · http://urbangorilla.blog.hu/ 2014.08.29. 20:10:21

@vilagpolgar:
Ez nem igaz. Egyfelől az írás lényege nem az, hogy a jobb agyféltekét emeljük ki jobban mostantól fogva, hanem az, hogy megfelelő pedagógiával - ha érdekelne valakit - a jobb agyféltekei tevékenységben erős, de a balban gyenge gyerekek teljesítményét ugyanúgy lehetne drámaian és gyorsan javítnai szemléletváltással, mint fordítva, és ezért jobban tudnának érvényesülni. De senki nem törődik velük. A "balosokból" tanfolyammal 4 nap alatt előhozzák a jobbat, a jobbosokból viszont meg sem próbálják hasonló módszerekkel előhozni a balt. Pedig lehetne. A dolog másik fele meg az, hogy nem vágja el magát egy matekkal nem foglalkozó gyerek az értelmes szakmák jórészétől. (Nagy kérdés, hogy mit értünk "értelmes szakma" alatt. Ami nem matek alapú az értelmetlen?) Az ipari forradalom idején találták ki azt a marhaságot, hogy a "matek a tantárgyak királynője" a művészet meg valahol hátul kullog, de valójában ez csak a porosz alapú és kelet-európai iskolarendszerek betegsége. Nagyon mélyen nem szeretnék ebbe most belemenni, mert ahogy a nyitó posztomban írtam, ezek korábban közölt írásaim, és ezt a vitát már minden irányban lejátszottam, de azért azt hozzá kell tennem, hogy eddig semmiféle pszichológia kutatás, tanulmány, statisztika nem bizonyította, hogy általánosságban a matekot jól tudók sikeresebbek lesznek az élet legkülönbözőbb területein, mint a matekot nem jól tudók. (Sőt zseniálisan, tudományos elmék lesznek olyanokból, akik nem voltak jók matekbók.) A világ közel sem annyira racionális, mint, ahogy azt az európai kultúra szeretné hinni, és a kultúra, tudomány, művészet, társadalmi viszonyok fejlődésében legalább olyan nagy szükség van a jobb agyféltekés tevékenységben erős emberekre, mint racionális matekosokra - őket azonban az oktatás nem jutalmazza. Az életnek rengeteg olyan területe van, főleg az emberrel foglalkozó tudományok, művészetek, orvostudomány, kommunikáció, pedagógia, nevelés, ahol kifejezetten a siker ellen dolgozik a száraz, matematikailag racionális agy. A matematikai szinten racionális agy a művészeti tevékenységekhez is kifejezetten alkalmatlan. Nem szabad elfelejteni, hogy a hét emberi intelligenciatípus közül csupán egy épül a matekra, viszont a másik 6 legalább olyan fontos az életben. Azok nélkül sehol nem lenne az emberiség. Ma sem.

ensorcelant 2014.08.29. 22:43:05

A fiam művész beállítottságú, zenészgyerek. Szerencsénkre találtunk egy olyan iskolát, ahol az általános iskolával ellentétben nem tartják hülyének a gyereket azért, mert a másodfokú egyenlet megoldó képlete a legbonyolultabb matematikai dolog, amit még képes felfogni és használni, hanem építve a benne rejlő lehetőségekre, fejlesztik a képességeit. Az iskola egyetlen hátránya, hogy itt sem próbálják meg a matematikát (fizikát, kémiát) valamilyen alternatív módon beletölteni a fejébe, csak simán elfogadták, hogy ő másban jó. De legalább nem bélyegzik meg, mint ahogy tették azt nyolc évig, kissé lenézően kiejtve: művészlélek.

Urban Gorilla · http://urbangorilla.blog.hu/ 2014.08.30. 02:15:31

@ensorcelant:
Sajnos ott tartunk jelenleg, és évtizedek óta, hogy a jó matekos gyereket tartják a legokosabbnak a közoktatásban (a szülők is), holott semmilyen módon nem bizonyított - sőt sokszor az ellenkezője igaz - hogy az iskolai jó matekos úgy általában egzisztenciálisan sikeresebb lenne felnőtt életében, mint a közepes, vagy rossz matekos. Én is ezt tapasztaltam a környezetemben. Természetesen, ha valaki kifejezetten matematika alapú pályát választ, akkor fontos, de úgy általánosságban nem igaz, hogy a jó matek bárminemű, fokozott érvényesülés kulcsa. (A logikus vagy konceptuálus gondolkodás már igen, de ez nem összetévesztendő a matekkal.) Én azt tapasztaltam, hogy az iskolai éveimben jó matekos osztálytársaim jórésze kevés kivétellel középszerű egzisztenciákat teremtettek, míg több, matekból nehezen teljesítő lett sikeres üzletember, vállalkozó, producer, kreatív alkotó, elismert pedagógus stb. Szóval van azért itt még sok ködös kérdés a gyermek és fiatalkori matematikai képesség és felnőtt kvalitás tekintetében. A zenészgyerekekeől meg annyit, hogy a zene értelmezése legalább olyan komoly teljeseítménye az agynak, mint a matek. Jól rajzoló gyereknél szintén. Aki általános iskolában jól felismerhető portrét képes rajzolni, főleg fejből valakiről, az a legbonyolultabb arányrendszereket, geometriai és halmazösszefüggéseket kezeli az agyában, csak nem a számok nyelvén fejezi ki. Gond nélkül elképzelhető, hogy okosabb esetleg, mint az osztály legjobb matekosa. Csak sajnos a számosítás világábab élünk, és csak a számokkal illusztrálható "okosságot" vagyunk képesek értékelni.

MosoMasa 2014.08.30. 08:42:22

Brutál praktikus lenne - egy-egy iskolai félévet le lehetne csökkenteni 4 napra, mondjuk egy hónap alatt letudná agyerek az összes iskoláit, kis ráhagyással 12 évesen mehetne dolgozni ... az lenne csak a gdp kánaán!

Fekete Mamba 2014.08.30. 18:11:06

Anélkül, hogy állást szeretnék foglalni a felvetett kérdéssel kapcsolatban, szeretném megjegyezni, hogy a matematika ill. okosság összefüggésének vizsgálatakor sem pro, sem kontra nem lehet érv a felnőtt életben elért anyagi siker, gazdagság.

Urban Gorilla · http://urbangorilla.blog.hu/ 2014.08.30. 18:34:02

@Fekete Mamba:
Ebben teljesen igazad van, és pont ezért senki nem beszélt anyagi sikerekről és, mert valóban nem számít. Ellenben a felnőtt kori intellektuális rátermettséggel, szellemi teljesítménnyel - amiről beszéltem - már nagy összefüggésben van. Persze ez sem került volna szóba, ha fentebb nem hangzik el, hogy az iskolai matekteljesítmény összefügg azzal, hogy az embernek "értelmes szakmája" legyen. Ugyanis ez nem igaz. Pontosan ez az a tévedés, ami miatt a bejegyzésemben leírt egyenlőtlen szemlélet kialakult az oktatásban a különböző látásmódú gyerekekkel szemben.

MosoMasa 2014.08.30. 20:39:00

@Urban Gorilla: Te érted miről beszélsz és miket O.o

Suzett 2014.08.31. 08:26:34

Egyetértek...de mi van azokkal,akik (pl. én), egyikben se igazi ászok? Ellenben hatalmas a szívük,meghallgatnak,segítenek...no, Őket nézik sokszor szimplán hülyének.SAJNOS...

Urban Gorilla · http://urbangorilla.blog.hu/ 2014.08.31. 09:32:54

@Suzett: Nézd, az írásban - mivel rajztanfolyamról van szó - a rajzot és a matekot hasonlítottam össze, de ez a sokféle emberi intelligencia közül csak néhánnyal van összefüggésben. Létezik pld az interperszonális intelligencia, amiről beszél, az emberekkl való kapcsolat és visziny intelligenciája, az empátia alapja, és ez az egyik legfontosabb képesség.

toreki 2014.09.01. 10:10:59

Hol/hogyan lehet megtanulni az agyféltekék közötti váltást? Van műszaki érzékem, de a matek egy bizonyos szint felett valahogy nem ment. Lehet, hogy csak nem jól tanították, de lehet, hogy nekem nem tudta lekötni a figyelmem, nem tudom. 40 évesen szívesen tanulnék, de a mostani oktatási módszerekkel és a mostani agyammal a matek kizáró ok. Közben ott vannak a gyerekeim, a legnagyobb jövőre lesz iskolás. Jó lenne, ha az ő eredményeik nem egy tanár oktatási módszerétől függenének.

"értelemszerűen nem lehet egyes, hiszen ott van a rajz". De lehet, egy gépész tanárom 1-est adott a házi feladatra, ha értékelhetetlen volt, 0-ást ha meg sem csináltuk. Persze az átlagot is ezzel számolta. Nem mindegy, hogy (1+5)/2=3 vagy (0+5)/2=2,5, amit lehet lefele is kerekíteni.

Urban Gorilla · http://urbangorilla.blog.hu/ 2014.09.01. 10:13:28

@toreki:
Rajznál azért nem lehet egyest adni, mert elnevezték "készségtárgynak", azaz ha megvan a produktum, akkor a minőség már nem a gyereken múlik, mert a "készség" az nem áll az irányítása alatt. Mateknál is ez van, de ott ezt nem veszik figyelembe. A házi feladat az nem készség kérdése (a mai oktatásban).

ADIZS 2014.09.02. 08:07:02

Szerintem ez az egész bal és jobb agyféltekés dolog kamu... vagy legalábbis nem számít egyáltalán olyan sokat, mint ahogy sokan gondolják. Jó pár tesztet ki kitöltöttem ami ezzel foglalkozik és mindegyikben az jött ki, hogy én bizony nagyon is jobb agyféltekés vagyok mégsem okozott különösebb problémát a matek (plusz vicc: általánosban a kedvenc tárgyam volt). Ráadásul a balkezességem miatt elvileg még jobban kéne érvényesülnie ennek az agyféltekés dolognak, mert ugye a test bal felét a jobb agyfélteke irányítja. Mondjuk az ilyen internetes tesztek megbízhatósága valahol a bányász béka seggéhez közelít, de az hogy mindegyik tévedjen azért nehezen hihető és szerintem a korosztályomhoz képest mindig jobban rajzoltam az átlagosnál.

Ennek ellenére, azt kell hogy mondjam, a matekhoz tényleg annyi kell, hogy ha nem érted, akkor gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni. Mindent akkor fogsz a legjobban megérteni, ha saját magad ásod bele magad. Általánosban erre semmi szükség, ott csak az alapokat tanítják meg, aki oviban már tud összeadni, kivonni, tud számolni, annak semmi nehézséget nem fog jelenteni a matek kb gimiig. Na de onnantól az anyagmennyiség nem teszi azt lehetővé, hogy otthoni utánajárás nélkül te tényleg értsed, hogy mit csinálsz. Ha valami nem megy, akkor le kell ülni és bizony órákig nézegetni az anyagot, az elejétől fogva, ha nincs meg az alap, nem lehet építkezni. Életemben nem ismertem még olyat, aki csak úgy csettintésre lett volna jó matematikából. Van aki tényleg könnyebben tanulja, de olyan biztosan nincs, hogy 4 nap alatt egy szuper módszerrel matematikuspalántát varázsoljanak valakiből, persze gondolom te sem ezt várod.

Amúgy ennek az éremnek van másik oldala is, főleg magyartanárok képezik azt a réteget, akik büszkén mesélik az osztálynak, hogy sosem tudtak megoldani egy másodfokú egyenletet, amire még egy lovat is be lehet tanítani, annyira mechanikus az egész, de ők aztán leharapják annak fejét aki nem tanulta meg a Jóska Pista versét a távoli hegycsúcsok kékes derengéséről, mert kérem ez a kultúra meg az alapműveltség.

Urban Gorilla · http://urbangorilla.blog.hu/ 2014.09.02. 08:19:24

@ADIZS:
Nézd, ez nem fekete és fehér, de egyértelműen elkülönül. Viszont tesztekkel nem lehet kimutatni, sem forgó balett-táncosal. Ezt leginkább EEG-vel vizsgáljáj, hogy egy adott tevékenység közben az agy melyik része mutat aktivitást. Ezt agykutatásban rendszersen használják. Bár az írásom matekról és rajzról szól, a lényeg a tudatosan elemző és az egység látó szemlélet. Ha logikai feladatokat adnak, akkor az EEG azt fogja kimutatni, hogy a bal agyféltekében van az aktivitás. Ha komolyzenét játszanak neked, vagy a naplementében gyönyörködsz, akkor a jobb. Mindenféle bajok vannak viszont abból, mikor pld az ember az analitikus agyrészeit használja művészethet. Ez az egész egy érdekes téma, nagy irodalma van.

Urban Gorilla · http://urbangorilla.blog.hu/ 2014.09.02. 10:44:01

@ADIZS:
Egyébként sokan, még tudományos körökben is azt mondják, hogy ez a jobb-bal egy mítosz, valójában nem létezik. Ez egyfelől azért van, mert ha ezt a korai szakaszban kimutatnák, és elismernék, hogy van ilyen, akkor az európai kultúrában borulna az oktatási rendszer, mert egy determináns lenne, és nem lehetne mindenkitől ugyanazt számon kérni. Valami fajta látásmódbeli diszkrimináció lenne, és fenn kell tartani azt a látszatot, hogy elméletben minden ember képes mindenre. Nagyon sok dolog, jogrendszer, oktatás, nevelés stb épül erre, ami sajnos csak egy illúzió. A másik, ami miatt ezen vitatkoznak sokat, az az, hogy ez nem fekete és fehér, és nem úgy van, hogy az egyik ember csak ilyen, a másik csak olyan, és művészetet csak ezzel lehet csinálni, logikai feladatokat csak azzal. Ennek nincs éles határa, valamilyen szinten mindenki tud mindent. A jó matekos is képes alkotni, és az alkotó agyú ember is képes logikai feladatok jó megoldására. Hogy ezekben milyen messzire jutnak, az már egy másik dolog. A harmadik, és a legnagyobb baj az az, hogy a legkorábbi életkorban elkezdik ezt összekeverni. Az oktatás, a nevelés nagyon hamar bevezeti azt az európai kultúrákban (de az európaira épülő, tehát pld amerikai területen is), hogy logikailag kell a dolgokhoz hozzáállni, mindent csak logikailag, elemezve lehet megoldani. Ezért a művészetből is logikai rendszert csinálnak, elkezdik elemezni a verset, a műalkotást, ízekre szedik, kötelező elemeket vesznek bele. Az művészi oktatás analízis nélküli értelmezése butaságnak számit. Azt nem fogadja el egy művészettörténet vagy irodalomtanár, hogy ez a vers azért jó, mert tetszik. (Pedig így van). El kell magyarázni. Ezért aztán később az ember már nem is nagyon tud ösztönösen alkotni. Gyakorlatilag összekeverik az ember agyában a tarhonyát a pörkölttel, és ezért nagyon nehéz később kimutatni, hogy hogy van ez a jobb és bal dolog, vagy van e egyáltalán. Persze létezik, de nem úgy, ahogy az ember elképzelni. De ezért olyan sok a szkeptikus ember, és ezért nem lehet kimutatni jól tesztekkel. Az emberek már hibridek lettek a kultúra miatt. Az európai kultúra nem hajlandó elfogadni, hogy vannak olyan dolgok, amiket nem logikailag kell megoldani, amikhez nem racionálisan kell hozzáállni. Ezért mindent ebbe az irányba terel.
Az oktatásban a nagy baj azokkal a gyerekekkel van, akik nem engedik ezt az összekeverést, vagy olyan élesen van elkülönülve a szemlélet, hogy nem is tudják engedni, hiába szeretnék a tanárok és a szülők. Egyszerűen nem megy.

Bármennyire is hihetetlen, a másodfokú egyenletet én sem tudtam megoldani, ma sem tudom. De annál sokkal bonyolultabb rendszereket átlátok és megoldok, csak azoknak azt a fajta számosított vetületét nem vagyok képes átlátni. Az egy fajta leképzés, amit az emberek egy bozonyos százaléka nem tud úgy érzelmezni, mint mások. Nem a logikát, hanem a számosítást. Ez olyan, mint a nagyon szélsőséges példával a henger esete.
Ez pld a henger matematikus nyelven: upload.wikimedia.org/math/9/8/e/98e77899965aad59c24e5abfdc223907.png
Én ezt nem tudom értelmezni, egy elméleti matekos látja magaelőtt. Én abból értem meg, ha behoznak egy WC-papír gurigát. Akkor azonnal tudom, mi a henger. Ez a látásmód beli különbség, és kb ez a jobb-bal különbség. De a későbbi életben ez összemosódik már.

Fátrai 2014.09.04. 15:47:04

Olvasva a cikkeidet, sok mindenben igazat adok neked. pár dologban nem értünk teljesen egyet. A jobb, vagy bal agyfélteke éles szétválasztása egy marhaság. Nincs olyan, hogy valaki csak az egyikkel, vagy csak a másikkal működik. Csak vegyes felhasználók vannak. Kinek ebben, kinek abban van kiemelkedőbb képessége, és valóban, ezt kellene támogatni, a többi képessége meg átlagos, így-úgy elevickél az életben. A tehetség gondozás nem jellemző a jelen oktatásrendszerére, ez bizony a családra marad, hogy mennyi, és milyen minőségű lehetőséget biztosít a csemetének, hogy a lelkesedése is megmaradjon, és a képessége is kifejlődjön (hogy utáltam zeneiskolába járni). Ha nagyon lecsontozom, tényleg úgy van, hogy mindenki mindenre képes, csak eltérő szinten. Kellő gyakorlással bizony sok minden megtanulható. A matematika, a logikát igénylő tudományok rengeteg gyakorlást követelnek azoktól, akiknek nem erre a srófra jár az agyuk, de, ha meg van a megfelelő számú gyakorlási óra, elérhetnek ugyanarra szintre, mint pengeeszű társuk. Az újítás, a választási képesség két lehetőség közül viszont hiányozni fog, mert ők tanult rendszer mentén, egy sémát követve érnek el az eredményhez, ettől nem, vagy csak kevesen tudnak eltérni (ők a kivételek, a szabályok erősítése végett). Énekelni, zenélni pl. nem mindenki tud megtanulni. Ha nincs meg a hallás, hiába gyakorol, nem fog menni. Egy darabig eljuthat (mert megtanulja a billentyűk sorrendjét), de valljuk meg, elég kevés a Beethoven közöttünk, és az elején azért ő hallott, nem is akárhogy. A rajz készségtantárgy. Gyakorolható, és elég távolra lehet jutni, megfelelő mennyiségű gyakorlással. Ez években mérhető, napokban semmi esetre sem. Amiről fentebb írsz, az humbug, káprázat, önbecsapás (egy későbbi bejegyzésed az önjelölt fényképészekről, már rámutat erre). A jobb agyféltekés rajztanfolyamon másolni tanítanak meg. Négyzetrács rajzolása után, a fotó kis részleteinek pontos lemásolására. Önálló gondolatokkal bíró művek ebből nem születnek, csak kópiák, és erre bármelyik fotónyomtató képes, közel azért az árért, amennyibe egy ilyen tanfolyam kerül. Csak figyeld meg, hogy az ilyen tanfolyamot végzett emberek képeinek a mérete az esetek döntő többségében 21x29-esek, azaz A/4 es méretű, és híres emberek internetről lopott képeit ábrázolja. Eléjük tesznek egy fotót, és megtanítják 4 nap alatt, hogyan kell négyzet centiről négyzet centire lemásolni azt. Ez csoda lenne? Nem az. Aki alkalmas arra, hogy képzőművészettel foglalkozzon, azon ez a baj már kiüt fiatal, gyermek korában (szívni is fog a focipályán). Felnőtt ember meg egyszerre festőművész lesz, meg grafikus, meg vadakat terelő juhász. .-) Ugyan már! Viszont nagy az igény az önkifejezésre, az önmegvalósításra. Van akinek csak így megy, és ne tartsa magát művésznek.

Urban Gorilla · http://urbangorilla.blog.hu/ 2014.09.04. 16:33:09

@Fat Ray: "A jobb, vagy bal agyfélteke éles szétválasztása egy marhaság. Nincs olyan, hogy valaki csak az egyikkel, vagy csak a másikkal működik." Persze, hogy nincs. Ezért írtam az előző kommentem szinte ugyanazt, mint te "A másik, ami miatt ezen vitatkoznak sokat, az az, hogy ez nem fekete és fehér, és nem úgy van, hogy az egyik ember csak ilyen, a másik csak olyan, és művészetet csak ezzel lehet csinálni, logikai feladatokat csak azzal. Ennek nincs éles határa, valamilyen szinten mindenki tud mindent. A jó matekos is képes alkotni, és az alkotó agyú ember is képes logikai feladatok jó megoldására. Hogy ezekben milyen messzire jutnak, az már egy másik dolog. "

Az előző kommentem egyébként fontos a téma kapcsán, csak a posztban nem szerettem volna túlzottan belemenni az "agykutatásba", inkább a dolog peadgógia oldalána.

"Amiről fentebb írsz, az humbug, káprázat, önbecsapás" Tudom. Sajnos azt is, hogy pontosan mi zajlik egy jobb agyféltekés tanfolyamon, olyannyira, hogy könyvet is készültem írni erről, és ehhez be akartam íratkozni egyre tényfeltrás miatt, pedig egyetem grafikusdiplomám van). Valójában nem tanítanak meg rajzolni. (Sőt jobb agyféltekés zenetanfolyam is van) De egy minimális módon közelebb kerül egy ember a képalkotáshoz, még akkor is, ha valós és alapokat teremtő tudás egyáltalán nem lesz a dologból. Ez tiszta sor. A környezetemben vannak olyanok, akik végeztek ilyet, reál gondolkodású emberek, és bár nem tanultak meg egyáltalán rajzolni, valami mégis felfogtak abból (a négyzetháló ellenére), hogy forma, túnus, kontúr stb. és ha nem is mérföldekkel, de azért kicsit, esetleg vitathatóan, de azért mégis közelebb kerültek valamihez, amit azelőtt nem éltek meg, nem tapasztaltak meg. Jobban ismerik talán a forma, a fény működését, esetleg a satírozási technikájuk, tónusozásuk minimálisan javult, tehát teljesen nem volt hiábavaló, volt valami pozitív hozadéka. Én ezt azért nem részleteztem az írásomban, mert az írás lényege nem a rajztanfolyam magasztalása, hanem az, hogy létezik - nem nagy, de minimálisan látható - eredményességű oktatási folyamat, ami látásmód változáson (is) alapul. Persze vitatható a végeredmény nagyságrendje, ugyanakkor az egyetemesített közoktatásban a reál tárgyak tanításánál semmiféle szemléletváltással nem próbálkoznak azoknál, akiknek ez nehezen megy, holott megérne egy kísérletet, esetleg kisebb, tantervi kiegészítéseket. Röviden ezt bírálta, vagy vetette fel, az írásom, ezen gondolkodtam el. Nem feket fehér, keveredik, vitatható, de kétségtelen, hogy a szemlélet, az elsődlegesen a részletek, vagy egység látása, a vizuális egységet feldolgozó vagy logikai rendszert látó gondolkodásmódok közt van különbség, és nem szabad az egyiket - a jelenlegi társadalmi haszonsíthatóság vagy vélt haszontalanság miatt - leírni, és meg sem próbálni egy esetleges, lehetséges szemléletváltást más más gondolkodás és látásmódok irányába.

"Aki alkalmas arra, hogy képzőművészettel foglalkozzon, azon ez a baj már kiüt fiatal, gyermek korában (szívni is fog a focipályán). Felnőtt ember meg egyszerre festőművész lesz, meg grafikus, meg vadakat terelő juhász. .-) " Hát ugye ezt részletezem a DSLR posztomban, amit sajnos sokat zokon vettek, dehát ez van:) Sajnos.

Persze mindent meg lehet tanítani meg tanulni. Meg lehet tanítani ezer embert zongorázni, de zongoraművész csak kettő lesz belőlük. Itt viszont felmerül, hogy a többi az mi? Ez a nagy kérdés.

Fátrai 2014.09.05. 13:10:32

Igaz, a látásmód javítása is egy fontos cél. Ha ebben van előrelépés, már az is eredmény (ettől függetlenül, piszok magas szintű átverés /az emberi hiúságra mindig lehet alapozni/, mert nem azzal kecsegtetnek, hogy majd jobban fogsz tónusozni, és megérted a szén és a grafit használata közötti különbséget, hanem azzal, hogy művészként hagyod el a helységet). Nekünk, akik meg szeretnénk lelkiismeretes szülők lenni, továbbra is az marad, lehetőséget biztosítani, és nem megpróbálni "önmegvalósítani" a gyereken. Mert nem arra való. Egy sérülékeny emberke, akit nagyon könnyű eltéríteni egy boldog élet lehetőségével kecsegtető útról. Részemről a fáklyásmenet. Egyetértünk, csak te jobban fogalmazol :-)

ColT · http://kilatas.great-site.net 2014.09.19. 06:19:49

"A kérdés az, hogy mi történik azokkal, akikben a default beállítás a jobb agyfélteke, és az a természetes világlátás, szemlélet.
Megmondom: Megbuktatják őket matekból, fizikából, kémiából, nem tanulhatnak tovább, és egy életre megbélyegzik őket a "buta gyerek" márkajelzéssel."

" Bármennyire is furcsán hangzik, a rajzolni tudás titka a látásmódban rejlik.
A többismeretlenes egyenletek megoldása nem?
A rajztanulás kulcsa, hogy olyan körülményeket kel teremteni, melyek hatására létrejön az információfeldolgozás egy másféle módja, melynek segítségével helyesen láthatunk.
A matektanulás kulcsa vajon nem ez? "

Khm. Ebben az esetben a default jobb agyféltekés gyerek nagyon jó lenne matekból, nem?

Leon Russe79 2020.03.04. 21:25:17

Azért "bal agyféltekés" kb. minden, mert egoista suttyók irányítanak szinten mindent mindenütt. A számok fontosabbak az embernél, az életnél. Az elválasztottságot hirdetik, emberek egymásnak ugrasztásából élnek.

A tanárok nagy része egy mocsok féreg.

Nagyon szomorúan olvastam itt, hogy csak a reál tárgyakból jók juthatnak "értelmes" szakmákhoz...miért értelmesebb embernek géppel és számokkal foglalkozni, mint embernek emberrel vagy lélekkel, érzésekkel, művészettel?!
Miért kell ilyen rohadt alantas szinten vegetálni az emberiségnek a XXI. században?
Olyan technikai színvonal létezik, amellyel ma már egy földi mennyországot meg lehetne teremteni, ha most már humánumra gyúrnának a humanoidok.
De hát nem.
Számok kellenek, meg egyre gyorsabb fémkasztnik. Sietni kell a szakadék széle felé nagyon!

Urban Gorilla · http://urbangorilla.blog.hu/ 2020.03.04. 21:47:29

@Leon Russe79: Sajnos ez az ipari forradalomnál siklott félre. Ott egy ideig indokolt volt a reál tudományok megtolása minden mással szemben, iparilag, gazdaságilag, tudományilag, de úgy maradt. A XIIIV századig az uralkodók udvarában, a társadalmi megbecsülés fókuszában a művészek, filozófusok, írók voltak, és persze egészséges arányban a tudósok. De a humán területek a legmagasabb szinten álltak. Érdemes megnézni Popper Péter "Önként vállalt vakság" című előadását. Én rendszeresen "lopok" tőle gondolatokat.
süti beállítások módosítása