Egy városi gorilla elgondolkodik és le is írja.

Urbán Gorilla

Gondolatok a kalocsai mintáról

2014. augusztus 29. - Urban Gorilla

486640_10151954391985437_89455344_n_1.jpg

A kalocsai minta több, mint 100 éve ugyanolyan szép, és mindenki ismeri. Hogy lehet az, hogy fél éve, egy éve még sehol nem volt, most meg a tornacipőtől a tetováláson át az autófényezésig mindenhol? Láttam már melltartón, bugyin, tortán, Converse tornacipőn, gitárpickupön, iPhone tokon, fürdőköpenyen, robogón, esküvői ruhákon, műkörmökön.

Hirtelen megtetszett a társadalomnak, előtte pedig 100 évig nem tetszett, maximum a vállalati néptáncsoport ruháin? Költői kérdés. Illetve nem is annyira költői.  

De mi történt valójában?

Megjelent először Button és Hamilton F1 overálján, aztán Nicole Kidman, majd később Emma Watson fehér pendelyén.

Sajnos nem először történik meg a magyar kultúrában, hogy a saját értékeinket kizárólag mandínerből vagyunk képesek megérteni és értékelni. Elfordulunk tőle, giccsesnek, ízléstelennek tartjuk - főképpen, ha kikerül a saját kultúrkörnyezetéből… -, nem tudjuk, vagy nem akarjuk megérteni a benne rejlő értékeket, de ahogy valaki értékeli (felkapja) külföldön, azonnal felmagasztaljuk. Mert a "külföld" az egy mágikus dolog. Külföldön minden jobb, és ott nem tévednek. Amit külföldön értékelnek, az biztos nem lehet rossz, azt nekünk is azonnal és lehetőleg végletesen és túlfokozottan szeretni kell, még akkor is, ha pár hónappal korábban a Váci utca valamelyik Ungarische Virtschaft üzlete előtt elsétálva enyhe hányinger fogott el, mikor belegondoltunk, hogy esetleg mi is magunkon viseljük. 

Szerintem mindenki tucatszám tudná mesélni a történeteket képző és iparművészekről, zenészekről, filmesekről, vagy bármi más terület szakembereiről, akiket itthon csak azután kezdtek el értékelni, hogy külföldön sikereket értek el. Előtte elfordultak tőlük. Most szegény kalocsai minta is beállt ebbe a szomorú sorba.

Miért kell a külföld, hogy felfedezzük a saját értékeinket? Ez a nagy kérdés.

376174_10151954393455437_2122949372_n.jpg

 

Betty Page és az asszonykórus genetikai keveréke.

De azért nem tudom lezárni a gondolatsort anélkül, hogy ne utaljak ismét a Hipster divat paradox körforgására, ami mindennél jobban megmagyarázza a megmagyarázhatatlan divatokat. Meggyőződésem, hogy a fenti okok mellett a kalocsai jelenséget is ez a körforgás kapta el.

482068_10151954412805437_1692730303_n.jpg

---------------

UPDATE!

Az írás befejezése után néhány órával vásároltam a Fogarasi Tescoban, ahol ezt fotóztam. Ez mindennek a legalja... Már a klozettpapíron is ez van.

Ez a divat nem a kalocsai minta szépségéből, hanem mérhetetlen giccsességéből ered. Szerintem az hozta létre, hogy "annyira giccses, annyira túlzás, hogy az már szép". Én azt érzem, hogy ennek a divatnak az elsődleges és valós mozgatórugója nem az esztétika, vagy hagyományőrzés, hanem nemes egyszerűséggel a tudatalatti gúny.

551043_10151955322080437_1216476205_n.jpg

Az bizony már gáz, amikor a milliós esküvői ruhán, és a seggtörlőn is ez a minta díszeleg. Ott kiveszett belőle a népművészet. Onnantól kezdve egy értéktelen, marketingszagú giccs. Nem is tudom, hány évszázad kell majd ahhoz, hogy a kalocsai minta néprajzi jellegét visszaállítsa a társadalom, de az is lehet, hogy ezt már soha nem lehet visszaállítani.

A bejegyzés trackback címe:

https://urbangorilla.blog.hu/api/trackback/id/tr56647905

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása